Mi jut eszedbe a rodeóról?
Bikák, tehenek, cowboyok, lovak. Cowboyok a bikákon, cowboyok a teheneken, cowboyok a lovakon. Ha erre gondolsz, nem jársz messze a valóságtól: igen, a kis és nagy cowboyok mindenre ülnek a tehén kivételével. Még a birka “meglovaglása” is külön műsorszám a rodeón! No, de ne szaladjunk ennyire előre!
Gyanítottam én, hogy ez a Rodeó valami nagy dolog lehet, mert több ember is megkérdezte, “Hé, Szilvia, voltál-e már a Rodeón?”, mondom nekik: “Nem”. “Jó, akkor feltétlen menjél!”, érkeztek főként texasiak szájából a buliba invitáló mondatok.
Kijutottunk és elmondhatjuk, voltunk már a Rodeón, a rendezvényen, ami majdnem egy hónapig tart Houstonban (március 7-26.). Teljes neve pedig: Houston Livestock Show and Rodeo. Ebből a livestock: az állatállomány. Ez annyit tesz, hogy a többek között a Superbowlnak is helyet adó NRG stadion területén több hatalmas épületben teheneket, lovakat, tojásból kikelő csirkéket és egy napos kismalacokat, vagyis nagyjából minden háztájit meg tudsz nézni (és akár megvenni is). Még nekem, falusinak is tudtak újat mutatni, ugyanis most láttam életemben először a Tojásból kikelő csirke “live” c. műsorszámot. Nálunk ugye a csirke egyszer csak ott volt a tyúk alatt, de Amerikában… Már meg sem lepődtem, hogy még ebből is attrakciót csinálnak. Bár mi tagadás, legyőzhetetlenek ebben – a csirik ugyanis mint egy múzeumban, a melegített vitrinben keltek elő a tojásokból a csodálkozó közönség örömére (azóta én nem ettem tojást, de legalább természetismereti tudásom bővítettem). Minden esetre értékelendő a gesztus, hisz a houstoni gyerkőcök tudják, honnan jön a csirke és hogy a tehén színe nem a lila.
Ezen kívül volt itt minden, mint a búcsúba’: “ringispír”, zene, az emberek nem vattacukrot, hanem pulykacombokat ettek, ami akkora volt, mint a fejük, sífelvonó (igen) és teve is (igen), amit pénzért megetethettél RÉPÁVAL (igen) és lehetett tevegelni is. Utóbbi egy jól kitalált business volt, mert az egész nap csemegéző tevécskék utána cardio edzés keretén belül letevegelték a felesleges kalóriákat a szomszédban.
A bácsi épp leveszi cowboy kalapját a sífelvonón, ugye ez így dukál.
De a show része, a hely igazi esszenciája nem ez, hanem maga a Rodeó, a verseny, ami a hatalmas stadionban kapott helyet.
A rodeó azért kicsit komplexebb, mint ahogy az első bekezdésben kitárgyaltam: egy kompetitív sport, ahol a professzionális versenyzők különböző versenyszámokban mérik össze a tudásukat és ezért (nem kis) pénzjutalmat kapnak. Az egész az állattartó időkből nőtte ki magát, amikor is a “ranch”-en – a hatalmas területeken, ahol állatcsordákat lehet felnevelni – dolgozó cowboyok, gondolom unalmukban, összemérték a jó cowboy legfontosabb készségeit különféle versenyszámokban. Valahogy úgy nézhetett ki az első mini rodeo a történelmi időkben, hogy John és Jack az elfogyasztott 2 üveg whisky után összeszólalkoztak és egy-két ideges földre köpést követően úgy döntöttek, menjenek ki a karámhoz és intézzék el férfi módjára: azaz, “nézzük meg ki tudja először a tehenet megfogni, DE! A ló hátáról leugorva két puszta kézzel és úgy, hogy összeköti a lábait, de csak hármat!” (és ezzel le is írtam Nektek az egyik versenyszámot!).
Ezért nem különösebben meglepő, hogy eme sportág elsősorban olyan helyeken terjedt el, ahol volt ranch is és cowboy is, mint Közép Amerika, Spanyolország, Új Zéland, Ausztrália, Kanada és Észak Amerika nyugati része. A rodeó gépezet az Amerikai Polgárháború után indult be, ekkor jöttek létre a hivatalos rendezvények, sokszor kombinálták – és kombinálják ma is – élő koncertekkel. Egyre nagyobbak lettek a pénzjutalmak és egyre komolyabb státusza lett a sport világában is. Jól mutatja, hogy régen a fiatal városi suttyók versenyeztek a nagy pénzek miatt, a 80-as évekre a versenyzők nagy része már felsőfokú végzettségekkel rendelkezett és a fele életében nem dolgozott ranchen cowboyként. És bár vannak tradiconális rodeók is, de sokszor már nem a port nyelik a legények (és leányok) a perzselő nap alatt, hanem a légkondícionált stadionban ülik meg a négylábúakat az eseményre összehordott homokon.
A Houston Rodeo egyébként 1931 óta létezik és olyan neves eseménynek tekinthető a városban, mint a Szilveszter a Times Square-en. A nyitó parádé előtt egy héttel van a Go Texan Day (szabad fordításban: Gyerünk, Texasiak! nap), amikor mindenki tradicionális népi viseletbe öltözik, ezt már mi is jól ismerjük ugye a Dallasból: farmer, cowboy kalap, cowboy csizma. Egyébként csak mondon, hogy ahányszor emlegetem a Dallast a texasiaknak, lövésük sincs, hogy ez milyen sorozat is volt, úgyhogy szerintem ezt ti is engedjétek el, mint társalgási téma errefelé. Valamint, ha a Go Texan nap kapcsán mindenki előtt megjelenne a kép, hogy mi ebben a szerkóban feszítettünk, megnyugtatok mindenkit: nincs még csizmánk és kalapunk, de már fontolgatjuk a beruházást! Tekintve, hogy Amerika az egyetlen hely, ahol ilyen szerelésben nem néznének hülyének – a Blahán szerintem már annál inkább – szeretnénk kihasználni, hogy itt legálisan viselhető :D. A Go Texan napot egyébként annyira komolyan veszik, hogy a gyerkőcök is cowboyként mennek a suliba aznap. Hozzátenném, hogy cowboy csizma itt nem csak ezen a napon komoly viselet, mert itt a mezei munkavédelmi cipő is acélbetétes cowboy csizma. Nem viccelek.
De kicsit visszakanyarodva a Rodeóra és a versenyszámokra, nem dalban, inkább képekben mondanám el Nektek, hogy mikben is mérték össze ügyességüket férfiak, nők és gyermekek (!) full vadnyugati szerelésben, hátha ti is kedvet kaptok a cowboy-atlétává kiképződésre (a rodeó egyébként 7 versenyszámból áll, úgyhogy ezeket a teljesség igénye nélkül soroljuk fel).
1. Tie-down roping
A borjú elkapása lóról lasszóval, időre. Itt azért előjött belőlem az állatvédő, ahogy a szerencsétlen borjak nyakán szorult a hurok…
2. Bareback riding
Szőrén megülni a lovat – kétségkívül a leglátványosabb versenyszám a bika megülése mellett (két versenyszám is épül erre). A versenyen használt egy-egy ilyen (vad) ló értéke elérheti a 10 000 dollárt is (30.000.000 forint!) és csakúgy, mint az itt használt bikákat, erre a célja tenyésztik.
3. Team roping
Csoportos lasszózás: emlékeztek, lóról ráugrani a borjúra és megkötni: na ez az. Az egyik rádobja a fejére a lasszót, a másik ugrik és végzi a piszkos munkát (lehet jobban járnának néhány betanított border collieval).
4. Steer wrestling
Ennek a lényege, hogy a cowboy tulajdonképpen birkózik egyet a borjúval, szintén lóról ráugorva, az esemény a borjú 3 lábának megkötözésével végződik.
5. Barrel racing
Itt az asszonyok is megmutathatják végre, mit tudnak, gyorsasági verseny a gyengébbik nemnek (asszony ugye mégse birkózzék borjúval).
5. Bull riding
Persze, hogy a legizgibbet hagyják a végére. A cowboy szőrén megüli a bikát, egy hurokkal ingerelve, aminek célja, hogy barkolásra késztesse az állatot. Plusz elhiteti vele, hogy valaki a hátán van, miután már cowboya leesett (azért mégse fejelje fenékbe lendületből). Mindig van két elkapó legény, akik, ha a versenyző leesett, beterelik a bikát a helyére.
És a legviccesebbet hagytam a végére, ami bár nem a hivatalos verseny része, de a kis cowboyok is kapnak esélyt az érvényesülésre, mégpedig: birka lovaglással!
Itt a gyermek épp a kezével segít a birkának gyorsabban haladni (ja, nem)
Itt a houstoni kislányt épp felhelyezik a birkára, avagy “Ez a gyerek (vagy szülő?) meg nemnormális!”
Itt meg a birka, ahogy épp elhagyja a gyereket
És ezután jön általában az est fénypontja, idén olyan előadókkal, mint Alicia Keys, előtte persze egy kis belső tüzijáték is dukál, ami 40x fényűzőbb, mint a mi augusztus huszadikánk.
Úgyhogy, dióhéjban, ez is a western heritage – a (vad)nyugat öröksége Houstonban. Remélem, kedvet kaptatok ti is csizmát és kalapot venni. Persze, arra is kíváncsi vagyok, hogy a lóról tehénre ugrás kinek lesz a kedvenc sportja ezek után.
Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Rodeo
https://en.wikipedia.org/wiki/Houston_Livestock_Show_and_Rodeo
http://www.lovasok.hu/index.php?i=48853
A képek a szerző tulajdonai.
From the US with love | Amerikából szeretettel 